Innentől pedig hallgassuk már János evangelista beszámolóját: 6Volt ott hat kőkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára, mindegyik két-három mérős. 7Jézus szólt nekik: „Töltsétek meg a korsókat vízzel!” Meg is töltötték azokat színültig. 8Ekkor azt mondta nekik: „Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak.” Odavitték. 9Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta honnan való – a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták –, hívatta a násznagy a vőlegényt, 10s szemére vetette: „Először mindenki a jó bort adja, s csak amikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig tartogattad a jó bort.” 11Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne.(Jn 2,6-11)
Azért tetszett Kána, mert kicsi maradt. Názáret attól lett naggyá, hogy ő Názáret, Kána pedig megmaradt olyannak, amilyen lehetett akkor is. Két, emberméretű temploma van: egy római katolikus és egy görög ortodox. Van néhány kegytárgyboltja, házai, utcái. Mivel mohamedán vidék, a szőlőket kiirtották (furcsa is volt egész utunk során, hogy alig láttunk szőlőültetvényt), még azt a bort is máshonnan hozatják, amit kánai borként árulnak. (Rossz nyelvek szerint még ma is a maradék bort árulják Kánában :)
Van egy szép szokás itt: az ide zarándokoló házaspárok a kánai menyegző helyszínén épült kis templomban megújítják házassági fogadalmukat, és erről az ottani ferences gvárdián aláírásával ellátott díszes emléklapot kapnak. Így tettek a csoportunkbeli házaspárok is, kik néhány éves, de voltak, akik 37 éves esküjüket újították meg. Szép pillanat volt.
Kána kedves város.
És akkor ottan tényleg az oltár előtt volt valami kis szertartás? Vagy csak kaptak egy emléklapot a második, kánai esküjükről? De szép, akárhogy is van.
VálaszTörlésPersze, egy szép szertartás keretében erősítették meg az esküjüket, be is tettem egy képet a végéről, a szentelt vízzel való megáldásról az albumba. Mi, többiek, meg voltunk a násznép :)
Törlés