Akko, a lovagok vára

Megint csak történelem.

Az óváros a haifai öböl északi részén, egy félszigeten található és egy helyenként 150 méter széles erődítmény védi. A szárazföld felől mára már teljesen körbeveszi az új város. Míg az új városban többségében zsidó a lakosság, az óvárosban szinte kizárólag izraeli arabok laknak, és még ma is az egyik legorientálisabb hangulatú város Izraelben - írja barátunk, a Wikipedia, és minden szava igaz.

Valóban rendkívül sajátos hangulatú az óváros, élveztem a bazár nyüzsgését, személyességét, különösen is azért, mert még sehol másutt nem jártam Keleten. A 150 méter széles erődítmény falaiból 60 méter széleseket még mi is láttunk, elég sok minden megmaradt épségben, illetve kiegészítették, restaurálták. A mai kor minden vívmányát bevetik a keresztes lovagok várának bemutatásánál, de így is megőrzi sejtelmességét, robusztusságát, középkori miliőjét.

Akko városa a keresztes háborúk idején volt jelentős település, mivel nemcsak erődítménnyel, de kikötővel, ezzel értelemszerűen élénk kereskedelemmel is rendelkezett. Főként Jeruzsálem elfoglalása után nőtt meg a jelentősége, a kisebb területűre zsugorodott keresztes királyság fővárosává vált. Magyar vonatkozása is számottevő. Az V. keresztes hadjáratban a seregek II. András magyar király és VI. Lipót osztrák főherceg vezetése alatt szálltak tengerre. A magyar keresztesek 1217 nyarán indultak el és Zágráb - Spalato érintésével velencei hajókon Cipruson keresztül 1217 októberében jutottak el Akkoba. II. András még apjának, III. Béla királynak a pápának tett ígéretét váltotta be, apját halála akadályozta meg abban, hogy elinduljon vívni a Szentföldért.

A magyarok Betszaidánál megverték az egyiptomi szultán seregét. Harcoltak a Jordán völgyében, a Tábor-hegyet ostromolták és a Kinneret-tó környékén is jelentősebb ütközetekben vettek részt. A hadjárat vezetői azonban a hadjárat tervében nem tudtak megállapodni. 

II. András végül különösebb hadi sikerek nélkül, 1218 januárjában indult hazafelé, ahova az esztendő végére érkezett meg. Amikor a Bánk bánban Bánk Gertrudis szemére veti, hogy amíg királyod a szent hont védi..., ez a hadjárat volt az.

Az V. keresztes hadjárat végül teljesen kudarcba fulladt.

A végére még egy érdekes, és talán lehetséges magyarázat a szólásra: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.

A Szentföldön általában a hajók Akkoban (Acco, Accre) kötöttek ki, és amikor megérkeztek a keresztes hadak, akkor azt hitték, hogy már Jeruzsálemben vannak, azért mondták, hogy messze van, mint Akko Jeruzsálemtől. Elképzelhető az is, hogy ebből az Akkoból lett Makó, de nincs rá bizonyíték, hogy ez lenne a hiteles magyarázat.

A nap zarándok voltát az esti szentmise adta meg az ottani ferencesek tengerparti, kicsi, ugyancsak a középkort idéző templomában.