Heródes fényűzése: Caesarea

A Földközi-tenger partján fekvő Caesarea helyén már a Kr. e. 4. században település volt, és a föniciaiak kikötőt építettek. Az évszázadok alatt többször is urat cserélt kikötőt és a települést Augustus császár adta át Nagy Heródesnek (igen, a betlehemi gyermekgyilkosságos) Kr. e. 31-ben, aki 22 és 9 között modern és biztonságos kikötővé és jelentős várossá építette ki. Mindezt elsősorban a maga dicsőségére tette, de a várost a császár iránti tiszteletből (és a saját jól felfogott érdekében) nevezte el Caesareának. A kikötő megerősítéséhez a kor legmodernebb találmányát, a római betont használták. (A római cementet a Vezúv vulkáni tufáinak megőrlésével készítették mész hozzáadásával, így egy víz alatt is megkötő keveréket kaptak. Egyébként a latin caementum durva kőtörmeléket jelent. Már csak ilyenekért is érdemes a világot járni.) Heródes azt akarta, hogy a kikötő konkurenciája legyen a rómaiak kikötőjének, Alexandriának.

A városban minden volt, aminek egy nagy római városban lennie kellett. Utcák, színház, templomok, aquaduct - és jóval nagyobb volt, mint Aquincum :)
No, és természetesen, ott állt Heródes impozáns palotája is.

Heródes halála után a római helytartók városa és a római légiók központja lett.

Caesarea jelentős szellemi hatalommal is bírt, itt hozták létre a Kelet egyik legnagyobb könyvtárát. A III. században már a keresztények püspöki székhelye lett.
A keresztes háborúk idején oda-vissza foglalták el egymástól a keresztények és a mohamedánok, végül szinte lakatlanná vált, csak egy kis arab falu maradt belőle egészen 1878-ig.

1951 óta folyamatosan folynak az ásatások, a hely ma az ország legnagyobb romvárosa, régészeti parkja.

Szép történelemóra volt bejárni, és itt pillanthattam meg először mindenkori szerelmemet: a tengert.