...aki a Jordán vizében megkeresztelkedett

A világosság rózsafüzérének első titka, Jézus életének fontos eseménye. Éppen jó is, hogy a színeváltozás után következik, hiszen van hasonlóság:

¹³Akkor Jézus Galileából elment Jánoshoz a Jordán mellé, hogy megkeresztelkedjék. ¹⁴János igyekezett visszatartani: „Nekem van szükségem a te keresztségedre – mondta –, s te jössz hozzám?” ¹⁵Jézus ezt mondta: „Hagyd ezt most! Illő, hogy mindent megtegyünk, ami elő van írva.” Erre engedett neki. ¹⁶Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. ¹⁷Az égből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” 
(Mt. 3,13-17)

A Jordánhoz elmenni kötelező program egy zarándokúton. Szent folyója a zsidóknak, mert egyszer érintette a frigyláda, ezért az egész Jordánt szentnek tartják; számunkra pedig Jézus keresztelkedésének helye.

Aki bibliaolvasó ember megérkezik a Jordánhoz, általában meglepődik, mert a hozzá fűződő események alapján jelentős folyóra számít, és egy kis folyót talál csörgedezni zöldellő partok között. No, nekünk ez se így volt! Akkor már második napja esett, ha még nem is egyfolytában, de ennyi is elég volt ahhoz, hogy a Jordán ritkán látott, zavaros vizű, megáradt folyó képét mutassa.

Számomra Ainon (az a hely, ahol a keresztelkedés történt) a kereszténység sokféleségét mutatta. Felekezetek, csoportok szerint elkülönülve végezte ki-ki a maga szertartását. Fönt, a tető alatt az ortodoxok énekeltek, miközben kereszteltek valakit, amott egy püspök a vízbe mártott lombos ággal hintette meg az övéit, mások térdig a vízben állva imádkoztak, mi a parton a keresztségi fogadalmat újítottuk meg, és a folyó vizével meghintve kaptuk az áldást.
Ami pedig - profán szóval - a leglátványosabb volt, az a baptisták alámerítkezése, ahogy fehér ruhára vetkőzve, hangos, élénk sikongatásokkal nyomták egymást a víz alá. Érdeklődéssel figyeltük, anélkül, hogy bármi különösebb áhitatot éreztünk volna.

Még volt egy furcsaság. A Jordán itt határfolyó, érthető, hogy jelen volt fegyveres készenlét is. Igen, a készenlét a jó szó erre, nem az őrség. És a világ boldogabbik feléről származó zarándokok sorra fényképezkedtek valamelyik fegyveres katonával. Mert az milyen érdekes, milyen jó lesz mutatni otthon! Közülünk senkinek nem jutott eszébe, hogy legyen ilyen képe. Valahogy másképp vagyunk kódolva...

Egy kedves ismerősöm, amikor Izraelben járt, hozott nekem egy akvarellt, amin az a zöldellő partok közötti folyó volt. Még nem találtam helyet a képnek a szobám falán, most már talán nem is keresek. Van a kép és van a valóság.

Azért Jordán-vizet én is hoztam haza. Az évszázadok óta továbbadott hagyománynak és a fizika törvényszerűségeinek engedelmeskedve az a barna, zavaros víz mostanra teljesen kitisztult. Már tudom, kinek a keresztelőjére lesz :)